Svédország több száz katonát küldött egy kulcsfontosságú balti-tengeri sziget megerősítésére, miközben védelmi minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy a skandináv országnak nem szabad naivnak lennie, és támadás érheti, írja a Financial Times.
A skandináv ország katonailag ugyan még nem csatlakozott a NATO-hoz, ugyanakkor továbbra is fenntartja a lehetőséget a transzatlanti szövetséghez való csatlakozáshoz.
A svéd fegyveres erők vészhelyzeti készenléti egysége pénteken és szombaton érkezett Gotland szigetére repülőgépen és személyszállító kompon. Csapatokat és felszerelést hoztak a szigetre, amelyet sokan egy repülőgép-hordozóhoz hasonlítanak a Balti-tenger közepén.
Oroszországnak az Ukrajnával közös határon folytatott szándékai idegességet szül a régióban. A svéd média feltételezése szerint a hadsereg a hétvégén megnövekedett orosz haditengerészeti tevékenységet észlelt a Balti-tengeren, és ezért küldtek csapatokat Gotlandra.
“Egyértelmű, hogy fennáll a veszély. Nem zárható ki egy Svédország elleni támadás …. Fontos megmutatni, hogy nem vagyunk naivak. Svédországot nem fogják meglepni, ha valami történik. Fontos, hogy jelezzük, hogy komolyan vesszük ezt a helyzetet”
– mondta Peter Hultqvist védelmi miniszter az Ekot rádióállomásnak szombaton.
NATO-tagság Svédországnak?
Oroszország több mint 100 ezer katonát vezényelt az ukrán határra, és kemény diplomáciai retorikája arra késztette a katonailag egyelőre el nem kötelezett Svédországot és Finnországot, hogy hangsúlyozzák:
fenntartják maguknak a lehetőséget, hogy NATO-tagságért folyamodjanak.
A svéd parlament többsége támogatja a katonai szövetséghez való csatlakozást, de a kormányzó balközép szociáldemokraták nem, és támogatásuk nélkül Svédország valószínűleg nem is tud csatlakozni a Magyarországot is magába foglaló katonai szövetséghez.
Read alsoA NATO-főtitkár szerint reális az ukrán-orosz háború veszélye
Gotland védelme
2005 és 2016 között nem volt állandó svéd katonai jelenlét Gotlandon, mivel a hidegháborút követően csökkentették a védelmi kiadásokat.
A szakértők szerint Svédország fegyveres erőinek viszonylagos gyengesége miatt kényszerült ilyen látványos fellépésre. Hasonló lépéseket tett 2020 augusztusában is, amikor páncélozott járműveket küldött a nyaralók lakóautói mellé a népszerű turistaszigetre tartó kompjáraton, mivel Oroszország számos hadgyakorlatot tartott a térségben.
Svédország az elmúlt években jelentősen növelte védelmi kiadásait, miután egy sor kínos szituációba került,
többek között nem tudott repülőgépeket indítani, amikor Oroszország a húsvéti hétvégén Stockholm elleni támadást szimulált. Szintén zavarba ejtő volt az az eset, amikor sikertelenül kerestek egy feltételezett orosz tengeralattjárót a svéd főváros előtti szigetvilágban.
A három balti ország (Lettország, Litvánia és Észtország) NATO tagként már régóta sürgette Svédországot, hogy komolyabban vegye Gotland biztonságát.
2017-ben a svéd erők, az amerikaiak csapatokkal megerősítve, egy nagy hadgyakorlatot tartottak. Ennek részeként szimuláltak egy támadást Gotland ellen, amelyet egy amerikai tábornok “elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozónak” nevezett.
A feszült helyzet ellenére a hatóságok igyekeznek megnyugtatni a sziget lakosságát. “Meglehetősen jól alszom éjszaka, és a fegyveres konfliktus kockázata alacsony” – mondta Mattias Ardin, a gotlandi ezred vezetője.
Azonosítatlan drónok a főváros felett
Pénteken a rendőrség arról számolt be, hogy
azonosítatlan drónok repültek legalább egy, de lehet, hogy akár négy atomerőmű fölött.
A rendőrség közölte, hogy “rendkívül súlyosnak” tartja az atomerőműveknél észlelt, valószínűleg összefüggő észleléseket.
A svéd média arról számolt be, hogy
szombaton egy nagyméretű, azonosítatlan drón repült Stockholm felett, többek között a királyi palota felett.
Forrás: